A következő címkéjű bejegyzések mutatása: F-21. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: F-21. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. november 28., szerda

Aggresszor Kfirek 2. rész

VMFT-401

A VMFT-401 1986 március 18-án alakult Yuma bázison, ami a Marines azóta is egyetlen agresszor egysége. A század megalakulását az izraeli kormány második ajánlata tette lehetővé, amiben Kfir gépeket kínáltak fel. Pusztán a karbantartás és üzemeltetés költségei terhelték a Marines-t. Mivel a korábbi ajánlatuk során a VF-43-as Navy agresszor századot már ilyen gépekkel szerelték fel és azokat teljes megelégedéssel használták, az ajánlatot elfogadták.
Az első gépek 1987 június 27-én érkeztek meg. A pilóták első csoportja a közbe eső időben a VF-43  század bázisra Oceana-ba utazott átképzésre, amit egy rövid Izraelben tett ismerkedő traininggel folytattak.
1987 végére mind a 13 gép beérkezett, amikkel azonnal megkezdték az agresszor feladatokat.

A megállapodás szerint a gépeket a bérlet ideje alatt az IAI üzemeltette. Az IAI 18 izraeli és mintegy 80 amerikai civil műszaki szakembert foglalkoztatott. A gépek és a műszaki személyzet végig 99%-kos hadrafoghatóságot produkáltak. Az USAF 1989-től elkezdte az agresszor századait F-16-tal felszerelni, így jelentős mennyiségben szabadultak fel F-5E gépek. Ezek egy részét külföldre értékesítették, egy részük a Navy és a Marines agresszor századaihoz került. 89 áprilisától a század vegyesen üzemeltette a Kfirt és az F-5E-t. Az F-21-es utolsó bevetésre 1989 szeptember 24-én került sor.

A három kamuflázs együtt. Fotó: US Navy

A tizenhárom Kfir közül hat a VF-43-asnál is használt Ghost Grey festést kapta, míg négy az izraeliek által használt standard sivatagi mintával, három gép pedig egy sötétebb sivatagi mintával repült. A használat során a Ghost mintánál megjelentek alváltozatok azonos színekkel. A sivatagi festésű gépek mindegyikén piros kétjegyű gépszám volt az orron és a függőleges vezérsík tetején, a Ghost mintájú gépeken ezek feketék voltak. A MARINES felirat és a felségjel szintén minden gépen fekete volt. A kézírásos Kfir logó az orron végig fel volt festve. Minden más szerviz jelzés és felirat az izraeli gépeken szokásos helyen és formában volt látható. Az agresszor feladatkört a vörös csillagba festett Marines logó jelképezte a svancon.
A futószárak és keréktárcsák színei gépenként különböznek. A rakétatartó sín fehér. A szárnypilon első része a sivatagi gépek egy részén sötétebb szürke. A póttartályok világosszürkék, vagy a Ghost minta színeivel festettek, esetleg egyszínű 36251-es, vagy 35237-es színűek.

A izraeli festés színei: FS 33531, 30219, 34424 / 36375
A Ghost minta színe: 36307, 36251, 35237
A Lizard festés színei: 33531, 30219, 34102 (inkább 34095) / 36375 (35622?)

A Hasegawa idén kiadott egy készletet 1/72-ben, amiből két Kfir építhető meg. Ez a kit azonban a C2/C7-es változatot tartalmazza, amitől az F-21-es több ponton eltér. A megadott festési mintával és a színekkel is gondok vannak. Mivel a szárny átalakítása szinte reménytelen, inkább az Italeri F-21-esével érdemes próbálkozni.

01 999731

A sivatagi festésű gépeken az orrszám piros volt.
Fotó: aircraftslides.com

Az IsraDecals matricája.

02 999734

A Ghost minta festése az alsó felületre is kiterjedt.

A Ghost minta.
03 999764

Jól látszik az alsó szín kékes árnyalata.

A rajz bal oldala több tévedést tartalmaz.
Az alsó színre biztosan nem jó a 36231.

04 999724

Az eredeti Ghost minta. A gép mögött az elmaradhatatlan
200 literes hordó. Fotó: aircraftslides.com

Későbbi minta, ahol a 36307-et elhagyták.A külső pilon
fehérje szinte világít a szürke gépen.
Fotó: aircraftslides.com

05 999705

Az apróbb különbségeket leszámtva a minta azonos a
03-ason és 07-esen levővel. Fotó: US Navy

A fél felülnézet igazi ritkaság.

06 999716

A ritkán hordott póttartály az eredeti izraeli színekkel
Fotó: US Navy

Elvileg ez az eredeti minta, de a 35237-es helyén egy
sötétebb kékes szürke szín van.

A későbbi csíkos minta ami több gépen
is megjelent. Fotó: aircraftslides.com

07 999727

Az AV-8B rendszeres vendég volt a gyakorlatokon.
Fotó: US Navy

A bal szárny alatt az ACMI van függesztve. Fotó: US Navy

08 999708

Pilótára várva. A Kfir nem rendelkezett
beépített létrával vagy fellépőkkel. Fotó: aircraftslides.com

09 999749

Az ACMI piros, a gyakorló Sidewinder kék.

A szerződés miatt a gépek szinte csak Yumaról üzemeltek.

10 999750

9184 bevetés 7892 repült óra, 99%-kos hadrafoghatósággal,
gépveszteség nélkül. Ez a mérlege az üzemeltetésnek.
 Fotó: aircraftslides.com

Egy átlagos ACM bevetés 1 óra 10 percig tartott.

11 999725

Az üzemeltetés ideje alatt végig 99%-kos készenléti
rátát tudtak biztosítani, a profi üzemeltetőknek
és a Kfir legendásan megbízható szerkezetének köszönhetően.

12 999794

Ez már valami helyileg mixelt színkombináció.
Fotó: aircraftslides.com

Jól látszik a fogazás nélküli belépőél. Az ACMI konténer
ezen a gépen nem teljesen piros. Fotó: aircraftslides.com

A szimulált gépekhez hasonlóan (MiG-21, MiG-23) a Kfirből sem
lehetett igazán hátrafelé kilátni. A közeli légiharcok során ez
nem túl előnyös tulajdonság. Fotó: aircraftslides.com

13 999787

A század átlagosan 400 bevetést hajtott végre havonta!
Fotó: aircraftslides.com
   
   

2012. október 22., hétfő

Aggresszor Kfirek 1. rész

A Kfir a Mirage V-ös illetve annak Izraelben gyártott másolatának a Neshernek a leszármazottja. Az alapváltozat külsőleg is eltért a Neshertől. A legszembetűnőbb változás a pótlevegő-beömlő megjelenése a függőleges vezérsík tövében, amire az utánégető hűtése miatt volt szükség. Az újonnan alkalmazott amerikai General Electric J79-es hajtómű nagyobb levegőigénye miatt, a levegőbemlők nyílását és a teljes szívócsatornát meg kellett növelni. Emiatt a törzsátmérő is nagyobb, a gép hossza azonban rövidebb lett. Ebből a kezdeti változatból mindössze 27 db készült. A C1-es változaton a gép fel és leszállási jellemzőink javítására egy kisméretű kacsaszárnyát szereltek a levegőbeömlők fölét, valamint az orron kétoldalt egy-egy áramlásterelő lemezt helyeztek el. Ezek a változtatások a manőverezést is javították.
A C2-es változaton jelent meg az új farkasfogas szárny és a nagyobb kacsaszárny.  A C7-esben a J79-es nagyobb tolóerejű változata, a két új felfüggesztő a beömlők alatt és a teljesen megújult elektronika volt az újdonság.

1985-ben az izraeli kormány felújított Kfireket ajánlott az amerikai kormánynak, díjmentesen, csak az üzemeltetésért és a karbantartásért kellett volna fizetni. A kormány elfogadta az ajánlatot.

VF-43

A keleti part agresszor százada a nyolcvanas évek közepén A-4-essekel volt felszerelve, kisebb számban F-5E, T-2C és T-38-as gépek szolgáltak a századnál. A nyolcvanas évek második felében a szovjet és francia negyedik generációs vadászok megjelenésével a korábbi gépek már nem jelentettek megfelelő gyakorlási lehetőséget a flotta F-14-es és lassan szaporodó F-18-asai számára. A NAVY az F-16-os haditengerészeti változatának megrendelésével válaszolt a problémára. A gépek megérkezéséig kapóra jött az izraeli ajánlat. A gép repülési jellemzői tökéletesen megfeleltek a MiG-21-es és 23-as gépek szimulálására.
A pilóták átképzésre Izraelbe utaztak, ahol rendelkezésre állt a Kfir kétüléses oktató változata.
Az első Kfir 1985 márciusában érkezett meg. A gépek F-21A jelzést kaptak. A NAVY rendszerében minden gép kap egy épen aktuális nyolcjegyű azonosítót. A Kfirek eredetileg 3 számjegyből álló gyári számmal voltak ellátva ezt a NAVY számítógépes rendszerének rugalmatlansága miatt három darab kilencessel kellett kiegészíteni. Így minden gépre 999-el kezdődően kerültek fel az eredeti gyári számok.
Mind a 12 gép egyforma, a VF-43-asnál szabványnak számító három szürke színnel volt festve. A 35237/36307/36251-es színek azonosak a korai USAF agresszor Ghost minta színeivel. Az egyen színek egyáltalán nem tették a VF-43-as század gépeit látványossá, viszont meglepően hatásosak voltak, főleg az óceán parton gyakori párás időben. A színek tekintetében elég konzervatív volt a század, de jó pár egyedi változat jelent meg az alkalmazás során a jelzésekben és a mintákban egyaránt.

A Kfirek 1988 áprilisáig maradtak szolgálatban. Az F-16-os korszak júniusban kezdődött, először a VF-45-öl kölcsönkapott gépekkel, majd 1989-től saját gépekkel, egészen 1994-ig amikor a század megszűnt és az F-16N-ek is selejtezésre kerültek.

00 999709

Fotó: USNAVY

Ezen a képen jól megfigyelhető az F-21-es majd minden jellegzetessége. Az egyenes, farkasfog nélküli szárnybelépő, a kisméretű kacsaszárny, az áramlásrontó lemez az orron. A kékes szín a 35237, a szürke a 36251 és a világos drapp a 36307. A szerviz feliratok pirosak, a szimbólumok azonosak a Mirage gépeken levőkkel. Ilyen pl. a piros stilizált kabintető rajz, ami a robbanótöltettel ellátott kabintető jelzi, a vésznyitó piros sárga festése a kabin mögött, a beszívásra figyelmeztető piros keret. A Navy jelzései feketék. A VF-43-as páncélkesztyűs keze a MiG-el a markában egészen kis méretben lett felfestve a függőleges vezérsíkra. A gépen a törzs középső pilonján egy póttartály, jobb külső szárny alatt az ACMI érzékelő van függesztve.

02 999732

Jól látszik a szárny felső festése. A minta wraparound.
Fotó: NAVY

03 999703

Az eredeti festés.

Átfestett gép.

Ezen a képen egy átfestett gép látható. A 36307 és 36251 színeket felcserélték a mintában. A 36251-es sötétebbnek tűnik, talán valami mixelt változat. A szokásos ACMI pod helyett, gyakorló Sidewinder van a gépre függesztve. A fotó különlegességét fokozza a fékernyő. További érdekesség, a KFIR felirat az orron, ami hol fenn volt a gépeken hol éppen átfestették.

04 999786


Sajnos csak egy újságkivágásom van erről a gépről. Ezen a gépen sem az eredeti festés van. Itt a törzs hátsó részén variáltak a mintával a szabványoshoz képest. További érdekesség a három póttartály. Ez és a háttrében álló kanadai helikopter azt sejteti, hogy a gép a Navy agresszorainál szokásos turnén vesz részt, most éppen Kanadában, talán egy Maple Flag gyakorlaton.

05 999735

Az orron a Kfir felirat. Az elektromos berendezések paneljeit
jelző hullámok. A másik gép alatt az állandó felszereléshez
tartozó 200 literes tartály, amibe a gépből folyamatosan
csöpögő kerozint gyűjtötték.
Fotó: aircraftslides.com

A szárnyból kiemelkedik egy picit a féklap. Jól láthatók a
különböző levegőbeszívó nyílások. A piros vonal a hajtómű
bekötési pontját jelzi. A függőlegesen a dudor az oldalkormány
szögemelőjét rejti.
Fotó: aircraftslides.com

A SUCTION feliratok a beszívásra a HOT AIR feliratok a
forró levegő kiáramlására figyelmeztetnek.
Fotó: aircraftslides.com

A 05-ös is át lett festve.
Fotó: aircraftslides.com

Az átfestéskor alkalmazott eltérő árnyalatok az A-4 és T-2C gépeken is megjelentek.

06 999726

Már ezen a gépen sem az eredeti minta van.

07 999747

A sós levegő és az intenzív használat gyorsan koptatta a festést.
Fotó: aircraftslides.com

11 999739

A gépek többségén a legszínesebb dolog a századjelvény volt.
Fotó: aircraftslides.com

12 999742

Erről a gépről sajnos nincs közzétételre alkalmas fotóm.

14 999728

Ez már javított festés.
Fotó: aircraftslides.com

15 999710

A gépekről lassan lekerültek a fehér sávok, valamint a hajtómű
csomópontját jelző piros csík.
Fotó: aircraftslides.com

28 999791

A frissen érkezett gép. Az izraeli üzemeltetési jelzések
még fenn vannak. Jól látszanak a szárnyon a pirossal keretezett
ide ne lépj zónák. Fotó: NAVY

47 999747

A 47-es gép gyári szám alapján azonos a 07-sel.

Csoportkép

Érdekes, hogy a szárnyak felülnézete nem azonos.
Az A-4F azonos színeket és jelzéseket visel, kivéve a lovis
NAVY feliratot. Fotó:aircraftslides.com
.