MiG-21PFM

Egy filmből vágtam ki ezeket a képeket. 

Flashman

Az első öbölháború (Sivatagi Vihar) során a RAF (a Királyi Légierő) úgy döntött, hogy a gépeit rózsaszínre festi. A háború előestéjén Cipruson elvégzett tesztek azt mutatták, hogy sokkal nehezebb a pinkkel festett gépeket a levegőből felderíteni, mint az európai zöld-szürke festéssel repülő gépeket. A Desert Sandnek nevezett lemosható festékkel (Alkali Removeable Temporary Finish) többféle típust lefestettek. A csapásmérő Tornádókat, a Buccaneereket, Jaguárokat, Puma, Gazella helikoptereket, de még Victor tankereket is. A színt nem a British Standard 381C színválasztékából, hanem az amerikai Federal Standard 595b-ből választották (FS 30279). A korabeli sajtó rogyásig volt az öbölháború gépeinek fotóival, így azok nem ismeretlenek a repülés iránt érdeklődők számára.
A következő képeken azonban nem az öbölháborúba készülő Jaguár és Tornádó látható. Ezeket a gépeket 2002-ben festették le félig, sivatagi homok színnel egy kísérlet, aminek a célja megtalálni a legjobb álcázó festést egy közelebbről meg nem nevezett hadszíntéren vívandó háborúhoz. Persze a színösszeállításból rögtön látható, hogy nem az Amazonas dzsungelére gondoltak a kitalálói. A festéssel különösebben nem lehettek elégedettek, mert az utolsó iraki kaland alkalmával, egyetlen brit gépet sem láttunk, ezzel a világosszürke és pink összeállítással. Mi lehetett a célja ennek az összeállításnak? Valamiféle kompromisszum elérése. Az első öbölháború során a totális légifölény feleslegessé tette a felülről történő álcázást, persze ezt előre senki nem láthatta, viszont a földről érkező fenyegetéseket nem csökkentette a teljesen pinkre festett gép. A háború után ezért festették át az A-10-eseket villámgyorsan szürkére. A jelen esetben a felső szín egy felülről támadó gép pilótájának a dolgát nehezítheti meg, mert a gép beleolvad a sivatagi háttérbe, míg az alsó és oldalsó szürke szín, megnehezíti a földről a gépre tüzelő ellenség dolgát. Nyilván nem a radarral ellátott eszközökre kell gondolni a földi fenyegetéskor, hanem a kézi fegyverekre, radar nélküli légvédelmi gépágyúkra, vállról indítható légelhárító rakétákra.

MiG-17 TA-4J-én

Egy másik agresszor A-4-esre is felfesttettek egy, a tegnap ismertetett MiG-17-est szimuláló festéshez hasonlót. Ez pedig a VA-127-es század 153683 gyári számú TA-4J gépe. 

Jól látszik, hogy a korábbi szabványos TPS mintára egyszerűen ráfestettek egy MiG-17-es sziluettet. A gépen 06-os oldalszám látszik és egy piros S betű. Az Navy agresszoroknál ugyanazon a gépen többféle oldalszám is látható volt. Az S a Chief of Naval Operations Aviation Safety Award, azaz a biztonságossági díj, amit az eseménymentes üzemeltetésért lehet megkapni.

Ez ugyanaz a gép, már átfestve, egy kontrasztosabb változatra.

És újból átfestve, átszámozva, az új VFA-127-es századnévvel, új logóval.

 

Az Afterburner Decals jóvoltából, 48-ban megépíthető ennek a gépnek, egy valamikori változata. Sajnos erről az állapotról nincs fotóm. Ennek ellenére kissé gyanús, hogy az újabb minta van a régi logóval házasítva. De ebben az esetben, az orron alul még 36375 volt. A NAVY felirat így átfestve csak az első változaton volt, később már nem. Igaz a matrica íven nem  úgy van mint a rajzon.  Kezeljük fenntartással a rajzot.

A-4 vagy MiG-17? Duplakamuflázs

Az agresszor századok változatos festéssel látták el a gépeiket. Az egyik legérdekesebb kísérlet, amikor egy komplett ellenséges gépet festettek rá egy A-4-esre. Persze ez csak inkább érdekes kísérlet volt, mint valóban használható megoldás. Nem is terjedt el igazán, bár több más gépen is megjelent hasonló próbálkozás. Ezekről majd később.