2011. augusztus 18., csütörtök

USA Desert I.

A cím nem valami édességre utal, hanem a sivatagi álcázásra. De akár a desszertre is gondolhatnák, mert az alább bemutatásra kerülő gépek igazi csemegét jelenthetnek a különleges festéseket kedvelőknek.
Az USA légierőinél a sorozatos közel-keleti és ázsiai háborúk ellenére kevés gépre került sivatagi festés. Legalább is tömegesen nem festették a gépeiket sivatagi álcázófestéssel, de nagyon sok típuson teszteltek különböző barna, sárga színekkel festett mintát. Ha az agresszor gépeket is számoljuk, akkor szinte alig volt olyan gépük a 70-as évek eleje óta amin ne próbáltak volna ki valamilyen sivatagi festést. Ennek ellenére ezek kevéssé ismertek, mert kevés gépen és rövid ideig voltak jelen ezek a minták.

Szabványos minta, USA felségjelzés, idegen tulajdonos

Az USAF TO 1-1-4 festési utasításában, a hatvanas években, szinte minden fontosabb típusra kidolgoztak egy sivatagi festés változatot is, Asia Minor (Kis-Ázsia) névvel. Ez a minta azonban szinte 100%-ban csak az exportra szánt gépekre került fel. Az USA felségjelzést csak ideiglenesen, a gépek leszállításakor, viseltek ezek a gépek. Mivel ezzel a festéssel és felségjelzéssel csak rövid ideig voltak láthatóak, kevés fénykép készült róluk, ami a ritkaságok kedvelőinek érdekes lehet.

Kísérleti festések

Ha egy alakulat valamilyen okból átfesti a szabványos kamuflázst még nem jelenti azt, hogy kísérleti festést látunk. A kísérlet attól kísérlet, hogy tervezetten, egy fennálló problémára próbál megoldást találni azzal, hogy a különböző elképzeléseket a gyakorlatban teszteli. Tervezés, kivitelezés, tesztelés, kiértékelés, módosítás, tesztelés kiértékelés stb.

Improvizált minták

A különböző gyakorlatokon a jó minőségű, könnyen kezelhető, lemosható festékek megjelenésével nagyon sok gépet festettek át részben vagy egészben. Később mindenképpen vissza fogok térni erre a témára, most csak a sivatagi festéssel ellátott gépekre kerítek sort.

Az Öböl-háború idején több gépen is használtak valamilyen sivatagi álcázó festést. Ezek egyáltalán nem voltak szabványosítva, többnyire helyben festették át őket.

Agresszor gépek


Az Egyesült Államok elég gazdag volt ahhoz, hogy a hetvenes években külön agresszor alakulatokat állítson fel, azzal a céllal, hogy a pilótáit a lehető legrealisztikusabb körülmények között készítse fel az ellenséggel való légiharc megvívására. A valósághűséghez az egyedi festésminták is hozzátartoztak. Mivel az USA-nak minden kontinensen, éghajlaton és terepen voltak ellenségei, így igen változatos mintákat festhettek a gépeikre, köztük számos sivatagi mintát is. Mivel a makettinfo.hu -n futó agresszor sorozatban részletesen bemutattam már az F-5 és A-4 gépeken alkalmazott mintákat, több száz képpel és kb 50 oldal terjedelemben, itt nem térnék ki ezekre. Az T-38, F-15, F-16, F-18 gépek bemutatása szintén tervben van, ezért ezekkel sem kívánok itt foglalkozni.

A következőkben azt a tucatnyi gépet mutatom be amelyeken megjelent hosszabb rövidebb időre a sivatagi festés az amerikai felségjelzéssel alatt, ha csak kísérleti vagy átmeneti jelleggel is.

|
----*O*----

A-6

Az 1989-es májusi Red Flag gyakorlaton a VA-165 század két gépét lemosható festékkel zöld barnára festették át. Az álcázó festés igen jelentős előnyt jelentett a gépeknek a sivatagos környezetben. Augusztusban engedélyt kaptak, hogy egy jobb álcázást biztosító két barna színből álló kamuflázst teszteljenek. A vízbázisú festékkel festett minta a gépek aljára is kiterjedt (wraparound), ahová még egy megtévesztő kabin (false canopy) is fel lett festve.

Jól látható a fekete fals kabin festés.

Különböző környezetben tesztelték a mintát.

A több fázisú tesztet az anyahajón is folytatták,
megvizsgálva a festék tartósságát a tengeri körülmények között.

Az Öböl-háborúban pár A-6E sivatagi festést kapott.

Talán csak poénból lett lefestve két gép Afganisztánban 2007-ben.
Ez sivatagi festést kapott, a másik gép három szürkéből állót.

Az utolsó képen a legutolsó használatban levő EA-6B gépek egyike. Taktikai haszna nem nagyon lehetett ennek a festésnek, hiszen talibán légierő nem létezett. Alulról pedig kifejezetten előnytelen tarkára festeni egy gépet, ha tudjuk, hogy az ellenség szinte kizárólag onnan jelent fenyegetést. A gépek egyébként az improvizált bombák robbanását voltak hivatva megakadályozni, a mobilkészülékek és más rádiós eszközök zavarásával, ebből következően, nem kellett veszélyesen alacsonyan repülniük.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése